Az már régóta tudott, hogy a zsírban oldódó D-vitamin segíti a kalcium és a foszfor beépülését a csontokba, és fontos szerepet játszik a vér normális kalciumszintjének fenntartásában. Az azonban már újabb keletű felfedezés, hogy a sejtképződésben és az immunrendszer működésében is lényeges a szerepe.

A D-vitaminnak – ami valójában nem is vitamin, hanem egyfajta hormon-előanyag – nagyon átfogó hatása van a szervezetünkre. Egyik legfontosabb talán az, hogy a sejtek szaporodását gátolja, differenciálódását (specializálódását) viszont serkenti. Minden sejtünkben már keletkezésekor ott van az összes gén, csak nem mind aktív: a differenciálódás során dől el, hogy egy sejtnek mi legyen a konkrét szerepe; például májsejt vagy izomsejt legyen – magyarázza dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi tanára, a hazai D-vitamin konszenzus egyik közreműködője.

Az immunrendszert is jelentősen befolyásolja a D-vitamin szint. Tulajdonképpen általa fokozódik a védekezés, amit két esetben lehet kihasználni. Az egyik ilyen az autoimmun betegségek – amikor az immunrendszer saját magát támadja – esete, ahol a D-vitamin kiegészítő hatású lehet.

„Természetesen a D-vitamin nem gyógyít meg – szögezi le dr. Lakatos Péter – ám a hiánya rossz hatással van a betegségekre”

A másik terület a fertőzések: a kutatások szerint D-vitaminhiányban gyakrabban ütik fel a fejüket.

Ezt először a tuberkulózissal kapcsolatban igazolták, de ma a különböző vírusfertőzések esetében is állnak rendelkezésre eredmények – mondja a szakember. Lakatos Péter elmondta azt is, hogy a C-vitaminnal kapcsolatban valójában sose sikerült bizonyítani, hogy náthát akárcsak megelőzné is, megfelelő D-vitamin szint esetén azonban 60-90 százalékkal csökken az ősszel-télen jellemző felső-légúti megbetegedések esélye.

Az asztma esetén még nem egyértelmű a helyzet: úgy néz ki, a betegség megelőzésében nem hatékony, de ha nem hagyjuk a betegeket D-vitaminhiányos állapotba kerülni, az asztmás fellángolások kevésbé lesznek rosszak.