A legtöbben a japánokat igazi trendteremtőnek, különcöknek látják. Mindannyian ismerünk szamurájos filmeket, híres ételüket, a sushit, vagy hallottunk már a hatalmas cseresznyevirág-ünnepükről. Azt már talán kevesebben tudják, hogy a Sakura ünnep tiszteletére mindent, még a sörös dobozokat is cseresznyevirággal díszítik. Ehhez hasonló „japánságokat” gyűjtöttünk össze.
1. 100 jenes bolt
Japánban például szinte mindenhol bele lehet botlani egy 100 jenes boltba, ami a nálunk is jól ismert 100 forintos boltunk gigantikus és tényleg felfoghatatlanul bőséges változata - többemeletes épületekben. Rengeteg kínai holmival és sok eredeti japán termékkel is találkozhatunk itt. A 100 jen egy euro sincs (235-240 forint körül mozog), amiért remek szuveníreket lehet vásárolni - mint a Fuji mintás tányér, a főtt tojásból nyuszit mintázó tartó vagy a szív alakú sushi készítő -, így érthető, ha nem lehet pénzköltés nélkül otthagyni egy-egy ilyen üzletet. Amikor a barátaink beszámolnak arról, hogy két bőrönddel mentek ki Japánba és hárommal jöttek vissza, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ellátogattak egy-két 100 jenes boltba.
2. Ital- és ételautomaták
Ami nagyon feltűnő egy abszolút átlagos japán városi utcán, az az ital- és ételautomaták garmadája. Ezekben tojást, rizst, dobozos kenyeret, élő fejes salátát, a japánok kedvenc Super Dry sörét és természetesen sushit is lehet vásárolni. Az automatákat a város legkülönbözőbb részein is alaposan szétszórják, még akár a híd lábánál is találkozhatunk sushi készítő robotokkal és a nagyon japán Super Dry sörös kiadóegységgel.
Mi is az a Super Dry?
Japánban 1889-ben a német sörfőzési technikát átvéve hozták létre az első sörgyárat, amely a második világháború idején már Asahi Breweries néven működött. Érdekes a sörgyár neve: az Asahi szó azt jelenti, hogy ‘Felkelő nap’, amelyet szimbólumként szívesen használnak a japánok. 1987-ben vezették be az Super Dry jelölésű, azaz ízében, érzetében száraz söreiket, amelyek rengeteg japán számára jelentették és jelentik az első kellemes sörélményt.
A super dry sörök összetevői közé a komló és az élesztő mellett a rizs és árpa, illetve kukorica kerülhet a receptúra szerint. Ízvilága amolyan “japános” mértékkel is kiegyensúlyozott és precíz, ugyanakkor visszafogottan komlózott - utóbbi adja jellegének szárazságát is, mely lehetővé teszi, hogy a legtöbb és legváltozatosabb fűszerezésű ételhez passzoljon.
Nekünk talán indokolatlan lehet ez a megoldás, de ha belegondolunk, hogy Tokióban 12 millióan laknak, az agglomerációval együtt pedig 33 milliónál is több ember él és dolgozik csak ebben a városban, akkor logikus és szükséges, hogy automatákkal találkozunk mindenhol.
3. Nincsenek takarítók az iskolákban
Meggondolandó gyakorlat, hogy a japán iskolák nem alkalmaznak takarítószemélyzetet. Minden ilyen feladatot - mint a felmosás, a söprögetés, vagy az ablakpucolás -, a gyerekek, a tanárok és az iskola többi dolgozója együtt végzik el. Ugyanez a helyzet egyébként az ebéd szervírozásával és a mosogatással is. A japánok úgy tartják ugyanis, hogy még kiskorban kell megtanulni egymás tiszteletét, valamint az öngondoskodás képességét, amelybe ugye beletartozik a környezet tisztán tartása is.
4. Kapszula hotelek
Japánból indult, de már meghódította Ázsia legtöbb országát ez a módi, főleg azokon a helyeken, ahol rengeteg a turista, de kevés és drága a szállás. A japán alaptípussal ellentétben a külhoniak általában csak a nevét birtokolják az eredeti elképzelésnek. A japánok borzasztóan precízek egyébként is, így ezek a kapszula hotelek tényleg mindent tudnak - hihetetlenül pici helyen berendezve a tökéletes alvófülkét -, melyekben törekednek a biztonságra, a karnyújtásnyira elérhető funkciógombokra és a pihentető matracra is. A japánoknál egyébként is megszokott, hogy kis alapterületen élnek, nem úgy, mint mi európaiak, akiknek érthető módon kihívást jelenthet egy ilyen aprócska szoba.
5. Übercukiskodás avagy a kawaii
Japán messze híres a mesékből ismert kabaláiról, sőt, ezek pontosan úgy meghódították a világot, mint a küzdősportjaik vagy a technikai találmányaik. Gondoljunk csak az animék világára, a Hello Kitty-re és társaira – csak Japánban éppen a hétköznapok részeként élnek.
Náluk ugyanis teljesen természetesnek hat, hogy béka vagy nyuszi alakú útlezárásokat és kordonokat állítanak fel, vagy hogy egy középkorú férfinek egy aranyos kis figura lóg a telefonjáról. Pikachu is gyakran visszanéz a nemzeti légitársaság repülőgépéről, és egy igazi Thomas mozdony húzza a vonatot.
6. Rizikós ételek
Japánban minden elképzelhető, és a halálos kimenetelű, de mégis népszerű ételek sem maradhatnak ki. A legeslegjapánabb ínyencség, a fugu vagyis a folyami gömbhal mérgező és teljesen halálos, ha rosszul készítik el. Miért eszik mégis? A titka az, hogy japánban 1983 óta csak különlegesen képzett fuguszakácsok állhatnak neki az elkészítésnek, akik a halban lévő mérgező és nem mérgező részeket hozzáértőn tudják elválasztani. Fugut enni mindenesetre meglehetősen luxusélvezetnek számít.
Ezzel szemben a mochi imádata, mely egy tradicionális édesség, minden évben követel 1-2 mohó áldozatot úgy, hogy semmilyen mérgező hozzávaló nincs benne. Egyszerűen annyira sűrű és ragadós, hogy fulladást okozhat. A mochi készítésének nehéz és lenyűgöző metódusát azonban büntetlenül lehet élvezni.
7. Elfogadott az irodában és metrón szundikálás
Az inemuri szó jelöli az irodában, utcán vagy a metrón elbóbiskolók szokását, mely bár nekünk viccesnek számítana, a japánok ezt teljesen természetesnek veszik. Aki inemuri állapotban van, az egyrészt azt bizonyítja, hogy egyébként nagyon keményen dolgozik, ettől kimerült, ezért kissé kikapcsolt a jelenből. Ettől függetlenül nem fog horkolni és pillanatok alatt visszatér az értekezlet következő témájához. Mert az inemuri, nem is klasszikus alvás, hanem mondjuk, hogy olyan, mint a képernyő pihentető. A elalvást ugyanis nem fogadják el.
8. Divat városrész: Harajuku
Tokiónak van egy negyede, amit az aktuális divatőrületnek, a maximális kawaiinak és a tini önkifejezésnek rendeltek alá. Giga plüssfigurák, neon színek, rengeteg nemzetközi márka és a semmiből előbukkanó cosplay-alakulatok tarkítják az utcákat, különösen a legendás sétálóutcán, a Takeshita-doorin. Turistaként kötelező!
9. High-tech vécéülőkék
Bár Japánban általában minden színes, kijelzős és digitális, az ülőkék fokozott szintű modernsége talán a leginkább próbára teszi a nem japánokat, akik sokszor bajba is kerülnek a funkciók összekeverése miatt.
Ugyanis egy átlagos japán vécé a legelképesztőbb funkciókkal, például deszkamelegítővel, elektromos fel- és lecsukó gombbal, változatos „alvázmosóval” és öblítő programmal, zenelejátszóval, az ülőke magasságának beállításával, illetve - a turisták miatt már - vészcsengővel is rendelkezik.
10. Extrém udvariasság
Mindenre kiterjedő abszolút figyelmesség jellemzi a japánokat: a vevő az isten, az étteremben is megköszönik a séf főztjét és még káromkodni is tiszteletteljesen tudnak. Nem mondanak kategorikusan nemet sem, ezért gyakran homályos magyarázatokba bocsátkoznak. Erre mondják azt a megoldást a japán-ismerők, hogy jól kell kérdezni: „Ugye jól tudom, hogy nem indul ma már vissza busz Osakába?” S ekkor boldogan rávágják, hogy „Igen!”
