Egy hirtelen jött emésztési probléma egy egészséges ember életét is alaposan megkeseríti - iszonyú kellemetlen, amikor például úton vagyunk, és folyton rohannunk kell a mosdóba. Szinte lehetetlen küldetés ingyenesen használható, tiszta mellékhelyiséget találni a belvárosban, ráadásul gyorsan. Ha mindez puffadással és erős hasi fájdalommal jár, az egész felér egy katasztrófával. Le kell mondanunk a programjainkat, nem akarunk emberek között lenni, és az egészet szeretnénk a lehető leggyorsabban elfelejteni.
Sokan vannak azonban körülöttünk, akiknek ez a rémálom a hétköznapok része. Nem valamilyen ritka, egzotikus betegségben szenvednek, hanem egy olyan kórral élnek, ami csak Magyarországon 45 ezer embert érint. Egy közepes városnyi embert.
A gyulladásos bélbetegségnek, vagy más néven IBD-nek (Inflammatory Bowel Disease) két típusa van:
- a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegség és a
- colitis ulcerosa, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás.
Ezek élethosszig tartó, gyógyíthatatlan, ugyanakkor JÓL KEZELHETŐ állapotok.
Az első tünetek általában fiatal felnőttkorban jelentkeznek. Egyelőre nem tudjuk, mi okozza az IBD kialakulását, csak annyi biztos, hogy bizonyos örökletes sajátságok esetén nagyobb a kockázata, és olyan tényezők is hozzájárulhatnak, mint a gyomor- bélrendszeri fertőzések, a helytelen táplálkozás, a dohányzás vagy a stressz.
A vizsgálattól való félelem alaptalan
Ha tartós, egy hétnél hosszabb hasmenést tapasztalunk, a székletben nyák vagy vér van, és mindez erős fájdalmakkal, lázzal, vagy fogyással társul, mindenképp forduljunk orvoshoz, tanácsolja Dr. Miheller Pál gasztroenterológus, belgyógyász, a SOTE II. Belgyógyászati Klinika adjunktusa.
„A Crohn-betegség tünetei gyengék is lehetnek, vagy nem szabályos időközönként, változó intenzitással követik egymást. Ezért a betegek gyakran azzal magyarázzák ezeket, hogy különféle ételek elfogyasztása okozta a hasfájást, és sokáig nem kérnek segítséget. Ezzel szemben a colitis ulcerosa véres hasmenéssel jár, ez mindenkit megrémiszt, és általában gyorsabban eljutnak orvoshoz a páciensek.” – mondja a gasztroenterológus.
Sokan annyira rettegnek a vizsgálatoktól, hogy inkább egyedül szenvednek, miközben korábbi életük darabokra hullik az állandó tünetek miatt. Van, aki pedig attól fél, a diagnózis egyben sztómát is jelent. A félelem azonban alaptalan, mondja a belgyógyász.
fotó: medadv.info
„Amikor egy beteg ilyen panaszokkal érkezik, mindig az első a vérvizsgálat, majd a fizikai hasi vizsgálat, ezután pedig hasi ultrahang következik. Ma már ez alapján meg lehet mondani, van-e a bélfalnak betegsége vagy nincs. Csak komoly gyanú esetén végzünk béltükrözést. A vizsgálat 15-20 perc alatt megvan, és általában adunk valamilyen bódító szert vagy altatót, a legtöbbször a páciens nem emlékszik semmire. A betegeknek pedig nagyon kevés százaléka kényszerül olyan műtétre, ami sztómával jár.”
Megfelelő terápia mellett akár tünet- és panaszmentesség is elérhető, így a betegek az egészségesekkel megegyező életminőségben élhetnek és dolgozhatnak. „Mivel ezek krónikus betegségek, mai tudásunk szerint arra kell számítani, hogy valamilyen gyógyszeres kezelésre a pácienseknek életük végéig szükségük lesz” – teszi hozzá Dr. Miheller.
„De azt is szoktam mondani, hogy nem a beteg életét kell a betegséghez adaptálni, hanem a kezelését és a betegségét az életéhez alakítani. Ez a betegség általában a húszas, harmincas éveikben járóknál jelentkezik, éppen akkor, amikor aktívak, produktívak, családot terveznek. Úgy választunk gyógyszert, hogy munkába járás és a gyerekvállalás sem jelent gondot.”
Május 19-e az IBD világnapja.
Célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a betegségre, és közösségi elfogadást biztosítson az érintettek számára.
A betegséggel, annak diagnózisával és kezelésével kapcsolatos további információk az IBDoktor.hu oldalon találhatók.
Bár a betegség során panaszmentes időszakok is előfordulnak, a tünetek kiújulásának időszakaiban az IBD a betegek életvitelét jelentősen befolyásolja. Az emésztőrendszert kímélni kell, amelyhez egyéni diétás szokások kialakítására van szükség. Le kell mondani a dohányzásról, ugyanis a cigarettázás szerepet játszhat a betegség súlyosbodásában és a szövődmények kialakulásában. A mérsékelt, rendszeres fizikai aktivitás – mint a séta, a jóga vagy az úszás – pozitív hatással lehet a betegek életére.
A gyulladásos bélbetegségek során a páciens immunrendszere megtámadja a bélfalat, gyulladást okozva a szervezetben. Romolhat a tápanyagok felszívódása és sérül a szervezet természetes védekező rendszere a tápanyagokkal bevitt ingerek ellen.
Chron-betegség esetén 4-ből 3 érintettnek szüksége van valamilyen operációra a belső emésztőrendszer károsodása miatt.
A colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) esetén a vastagbél nyálkahártyája gyullad be. Míg az egészséges embereknél a bél nyálkahártyája megakadályozza, hogy a bélben természetesen jelen lévő baktériumok bejussanak a vastagbélbe, a colitus ulcerosa esetén a nyálkahártya áteresztőképessége megváltozik, és a baktériumok bejuthatnak a bélfalsejtjeibe.
