Egy 2014-es felmérés szerint a magyarok 15%-a sportol rendszeresen, ez nagyjából megfelel az európai átlagnak, de ettől még nem biztos, hogy ez egy jó arány. Az emberek kb. 40%-a semennyit nem mozog, a maradék pedig csak alkalmanként, szezonálisan vagy valamilyen cél érdekében kampányszerűen. A leggyakoribb ok, amiért a felmérés szerint a legtöbben sportolnak, az egészségmegőrzés, és csak a megkérdezettek negyede válaszolta azt, hogy a kikapcsolódás miatt edzenek rendszeresen. Pedig van még jó pár ok, amiért érdemes nem csupán a strandszezon előtt belevágnunk a sportosabb életmódba, hanem kitartani mellette akkor is, amikor sokkal jobban vonz a kanapé.

A mozgás fizikai előnyei sem elhanyagolhatóak (az anyagcserére, a vérnyomásra, a vércukorra, a koleszterinszintre egyaránt jótékonyan hat), de most a szellemi és pszichés "mellékhatásokat" soroljuk fel.

Van kedved?

Van! Már elég régóta tudjuk, hogy a sportolás olyan hormonokat szabadít fel, amelyektől jobb kedvünk lesz, kiegyensúlyozottabbakká válhatunk már 30 perc kímélő mozgás után is (városi bringázás, séta, túrázás, evezés a tavon stb.). Ennél már csak az lehet jobb, ha csapatsportot választasz, vagy párban játszol valamit az egyik barátoddal, családtagoddal. Összetettebb kihívás az agynak, és jobb lelkileg is, ha nem monoton és magányos mozgást végzel. Persze előfordulhat az is, olykor pont az egyedüllét és az egyhangúság segíthet átlendülni valamin, ami stresszel.

Fókuszálj!

Azt hihetnénk, hogy az a hatékony edzés, ami után már csak arra vagyunk képesek, hogy magunk elé bambuljunk, és valami tápláló étellel pótoljuk némileg az elvesztett energiát. Pedig képzeld el, az aerob (közepes intenzitású) és izommunka kombinálásának eredménye az lehet, hogy kiválóan tudsz koncentrálni, jobb, gyorsabb döntéseket hozol és hatékonyabb vagy a tanulásban is. Ahhoz, hogy ez tartósan így legyen, heti 3-5 alkalommal kellene mondjuk egy kis kocogás után súlyzós edzést végezned. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy edzőteremben kell izzadnod: a saját súlyoddal is edzhetsz: tudod, fekvőtámasz, plank, húzódzkodás, lábemelés stb..

Befordulás-stop

Ahogy jön az őszi-téli időszak, kevesebbet tudunk kint lenni a szabadban, nem jutunk elég napfényhez és ráadásul még korán is sötétedik. Ezek mind kiválthatnak depressziót vagy ahhoz közeli lelkiállapotot. Ilyenkor még nehezebb rávenni magunkat a mozgásra, pedig ekkor tenne igazán jót. A sport egyrészt tökéletes módja, hogy kiereszd a gőzt, másrészt arra is jó, hogy a stresszt okozó tényezőket alaposan átgondold, tisztábban láss egy helyzetet. Még kutatják, hogy a sport milyen módon (módokon) hat a depresszióra, de az biztos, hogy az endorfinszint (ún. boldogsághormon) sportolás közben megemelkedik a szervezetünkben, és ettől vidámabbnak érezzük magunkat.

Minőségi alvás

Ugye ismered az érzést, amikor bezuhansz este az ágyba – gyakorlatilag egész nap erre vártál –, és amikor végre aludhatnál, csak forgolódsz? Vagy talán gyorsan elalszol, de felébredsz hajnalban, és nem tudsz visszaaludni? Az edzés erre is jó! Másképp fáraszt le, mintha a napi teendőidet csinálnád, és emiatt minőségibb, mélyebb alvásra lesz szüksége a szervezetednek. Azt pedig már sorolnunk sem kell, hogy a jobb alvás mennyi mindenre pozitívan hat, igaz?

Önbizalomtréning

Nem csak attól lesz erősebb az önbizalmad, ha nyersz a teniszmeccsen, fontos az is, hogy ezáltal megismered a határaidat, vagy akár túl tudsz azokon lépni. A sport testtudatosabbá is tesz, tehát, könnyebben észreveszel magadon olyan fizikai jelzéseket, változásokat, amiket a sporttapasztalat nélkül nem biztos, hogy megtanulnál (például jó tartás-rossz testtartás, hajlékonyság, izomerő, ízületek működése, nehéz levegővétel). A terhelhetőséged is egyre jobb lesz, amit önmagában is sikerélménynek élsz majd meg!

Vezetői hozzáállás

Egy amerikai kutatás szerint a csapatsportok megtanítják az embert, hogyan kell a nyerés érdekében együttműködni, a nyertes és a vesztes meccsek egyaránt összehozzák a tagokat. A felmérés szerint, akik a főiskola vagy az egyetem évei alatt valamilyen csapatsportot űztek, sokkal jobb irányítók, főnökök lesznek később. Ezen kívül közös sportolás és célok megtanítják az elkötelezettségérzést, ami pedig az alapvető vezetői képességek egyike.

Légzéssegítő

Rengeteg élsportoló küzd asztmával, orvosi felügyelet mellett, új légzési technikák elsajátításával lehet, sőt kell is sportolni. A tüdőkapacitás fejlesztésére kifejezetten ajánlott a rendszeres mozgás. Az úszással például télen is remekül fejleszthetjük a légzőszerveket, hiszen az úszásnál kell leginkább figyelni a helyes levegővételre, plusz mivel mély levegőt kell venni a tempózáshoz, több oxigén jut a szervezetbe, mint mondjuk egy futópados kocogással vagy súlyzós edzéssel.

Rehabsegítség

A balesetek, betegségek, sérülések, műtétek utáni rekreációs mozgás nagyon fontos, de egyáltalán nem mindegy, milyen mozgást választunk. Orvostól és gyógytornásztól is érdemes tanácsot kérned, mielőtt bármibe belefognál. Akármilyen erősnek is érzed már magadat, könnyen visszaeshetsz vagy lesérülhetsz, viszont a teljes gyógyuláshoz vezető utat felgyorsíthatja a neked való edzés, úgyhogy ne a kanapén várd, hogy jobb formába kerül!